Európa és az űr – Összefoglaló az első európai űrvitáról

2016. szeptember 10-én rendezte az Európai Űrügynökség (ESA) az első nemzetközi „vitanapot” az európai űrkutatás jövőjéről. Összesen 22 európai országban, így Budapesten is csaknem 2000-en vettek részt az eseményen.

Miért hát a “vita/civil konzultáció”?

A vitanap alkalmával a szervezet célja többsíkú volt, egyrészt valóban kíváncsi volt az érdeklődő európai publikum véleményére a különböző, minket közvetve érintő kérdésekről.

Ám ami talán még fontosabb, az a kapcsolatépítés, és minél több ember aktivizálása volt, hogy tudatosodjon bennünk, hogy az űrkutatás nem állt meg a Holdra szállással, és a műholdaktól a nemzetközi űrállomáson át a mars kolóniák tervén keresztül a földönkívüliekig sok mindenre kiterjed.

Hogyan is épült fel a vitanap?

A különböző országokban más-más civil szervezetre bízták a szervezést, de a központi koordinációnak hála ez kis különbséget jelentett helyszínenként. Egyes helyeken a különböző meghívott politikai házigazdák/polgármesterek/városi képviselők egy megnyitóval egybefűzött kampánybeszédet is elmondhattak, és ezek után kezdődött a lényegi rész, a valóban megtörtént, szóban történő, interaktív „Európai konzultáció az űrkutatásról.”

tud2

Az esemény 5 csoportra volt tagolva, a különböző szekciók elején egy-egy ismeretterjesztő videóval, némi alapanyagot szolgáltatva a beszélgetéshez. Ezek után a különböző, kb. 4-6 fős társaságok az asztaluknál megvitathatták a részlegenként előre kiosztott kérdéseket, hogy aztán kitölthessék az ezekhez tartozó válaszlapokat, 30-50 perces vita/diskurzus után.

Milyen témákban foglalhatott véleményt a jámbor európai „érdeklődő átlagember?”

  • Az első téma: Az Űr és Én.
  • A második téma: Európa szerepe az űr felfedezésében és hasznosításában.
  • A harmadik téma: Az űr szabályozása.
  • A negyedik téma: Utazzunk az Űrbe!
  • Az ötödik téma: Európa a jövője az Űrben.

A negyediknél négy interaktív feladat közül választhattak a 4-5 fős csapatok, s az alábbi 4 téma közül kellett egyet feldolgozniuk, és fogalmazásként beadniuk:*

  • „2046, hogyan változott az Űr 2016 óta, az űrnek hála?”
  • „Az én műholdam: mit tennék, ha lenne egy saját műholdam, amit én és a családom használhatnánk az év minden napján?”
  • „Ha lenne egy robotod 2020-ban a Marson, mire használnád?”
  • „Tervezz meg egy 2026-os Űrmissziót!”

*Ha téged is megihletett az egyik téma, írd le 1800 vagy 3500 karakterben, küldd be a foszerkeszto@ttkhok.elte.hu címre és mi megjelentetjük a Nyúzban!

Milyen egyéb programok színezték még a napot?

Bár nyilvánvalóan nem lehet egy nap alatt megváltani az európai űrkutatás jövőjét, mindenképp hasznos, és ígéretes kezdeményezés, hogy a különböző európai szervezetek valóban átfogó konzultációt kívánnak létrehozni. Európa, és a világ történetében még sosem fordult elő, hogy egy nemzetközi szervezetet egyszerre 22 országban igyekezzenek fejleszteni önkéntes alapon civil állampolgárok. Ehhez nem kell sok minden, lehetsz te is, én is, és a szomszédod is, mindez csak három dolgot igényel:

  • nyitottságot és szándékot az emberek bevonására
  • embereket, akik szeretnék megosztani a véleményüket, és elfogadni szakmai tudásuk határait
  • és néhány nagyon elhivatott szervezőt, akik ezt a két csoportot összehangolják.

Mindezek fényében még fontosabb, hogy az igényes szervezésen túl az esemény főszervezői a vitanap vége felé végigtelefonálták a résztvevő országokat egy Skype híváson keresztül. Számomra igazán lelkesítő volt látni, hogy egy tudományos munka mögött nem csak arcokat, leveleket, újságcikkeket, és sajtótájékoztatókat, hanem hús-vér embereket is láttunk.

Ezen kívül nem csak az irányítóközponttal, de más országokkal is lehetőség volt interaktív, valóban nemzetközi hívásokat lefolytatni. A mai világban, amikor nagyon sok helyről hallhatjuk a széthúzás buzdító szavait, jó dolog ha nem felejtjük el, hogy az igazán nagy eredményeket sok okos, és nagyon szorgalmas ember kemény munkájával érjük el, és amikor egy tudományos csapatban dolgozunk a társadalom javára, nem fog számítani, hogy ki honnan jön, csak az, hogy ki hova tart, és hova vezet minket.

tud

Éppen ezért lelkes résztvevőként utólag aligha kívánhatnék mást az Európai Hírügynökség lelkes kutatóinak, mérnökeinek, sajtósainak, és a legapróbb irodai aktakukactól a legnagyobb innovációs mérnökig a szervezet minden tagjának, mint hogy fogadják meg a vitanapon kapott bizonyára hasznos tanácsok összességének konklúzióját, és tegyék jobbá ezt a kontinenst, a világot, és ha már épp az űrben járnak, akkor az univerzumot is!

Hogyan tovább Európa, hogyan tovább űrkutatás, a kontinensen, a világban?

Azt, hogy volt-e közvetlenül érezhető haszna az első nemzetközi európai űrvitának, nem az elkövetkezendő hónapokban, hanem években, évtizedekben tudhatjuk csak meg. Azonban már ebben a hónapban is érdemes figyelnünk az ESA tevékenységét, ugyanis az élet sosem áll meg.

Idén Március 14-én egy magányos rakéta áttörve az űrszemét Földet markoló, keringető sűrűjén, magányos útjának kezdetét vette egy szomszédos bolygó, a Mars felé. Ez az EXOMARS2016, és ha minden sikeresen alakul, akkor október 19-én az európai űrügynökség első Mars-szondája megkezdheti működését, előkészítve a terepet az első európai, Marson működő robot számára.

Bővebb részletekért lásd és keresd a TTT rovatot!